Kedves Diákok!

A mai órán folytatjuk a légkör tanulmányozását.

Találkozunk az óra időpontjában a csoportunkban.

A tananyag innen megnyitható:

Tananyag

Üdvözlettel,

K-FT

Kedves Tanulók!

Az első órán dolgozatot írnak a témakörből a megbeszéltek szerint. Elküldöm a dolgozatot a csoportunkba és e-mailen is mindenkinek. Határidő: Május 8. péntek.

Dolgozat

Név:------------------------------------------------------------- (Olvashatóan)

1. Állítsa sorrendbe kívülről befelé a Föld gömbhéjait!

1.

2.

3.

4.

köpeny

kőzetburok

külső mag

belső mag

2. Mikre tagolódik a Föld kőzetburka? (Egy válasz jelölhető)

üledékre

hasadékvölgyekre

hegységekre

kőzetlemezekre

3. Milyen kőzetlemez típusok léteznek? (Több válasz jelölhető)

szárazparti kőzetlemez

óceáni kőzetlemez

kontinentális kőzetlemez

tengeri kőzetlemez

4. Mi alkotja a köpeny anyagát? (Egy válasz jelölhető)

láva

műanyag

levegő

magma

5. Mi mozgatja a kőzetlemezeket? (Egy válasz jelölhető)

a magma áramlása

a Nap

nem mozognak

a szél

6. Milyen képződmények keletkeznek két óceáni kőzetlemez távolodásakor? (Több válasz jelölhető)

gyűrthegység

óceánközépi hátság

hasadékvölgy

mélytengeri árok

szigetívek

7. Milyen képződmények keletkeznek egy óceáni és egy kontinentális kőzetlemez ütközésekor? (Több válasz jelölhető)

gyűrthegység

hasadékvölgy

szigetívek

mélytengeri árok

óceánközépi hátság

8. Milyen jelenség figyelhető meg a Szent-András törésvonalnál? (Egy válasz jelölhető)

egymás mellett elcsúszó kőzetlemezek

két óceáni kőzetlemez távolodása

egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközése

két óceáni kőzetlemez összeütközése

9. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak-e az alábbi állítások!

Két óceáni kőzetlemez ütközésekor szigetívek keletkeznek.

Igaz  Hamis

A köpeny anyaga a magma.

Igaz  Hamis

A magma folyékony anyag.

Igaz  Hamis

A Föld köpeny része szilárd.

Igaz  Hamis

A gravitáció mozgatja a kőzetlemezeket.

Igaz  Hamis

A Föld külső kőzetburka nem összefüggő, kőzetlemezekre tagolódik.

Igaz  Hamis

10. Oldja meg a felszínformákkal kapcsolatos feladatot!

a)Melyik felszínformára ismer a meghatározások alapján?Írja a megfelelő felszínforma nevét a meghatározások utáni pontozott vonalra!

1. 200 méternél magasabb magasságban fekvő síkság: .................................................

2. Minden oldalról lejtővel határolt, zárt mélyedés: ......................................................

     3.1500 méter tengerszint feletti magasságnál magasabb, lejtőkkel határolt kiemelkedés: ..............................................................................................................

11. Nevezze meg, mit jelentenek az egyes nagybetűk az ábrán!

A……………………………………………

B…………………………………………….

C……………………………………………..

D…………………………………………….

E………………………………………………..

F……………………………………………….

G……………………………………………….

12.

13. Nevezze meg a térképen számokkal jelölt hegységeket!

1

2

3

4

5

6

7

8

9

A második órában pedig elkezdjük a légkört tanulni.

Összefoglaló

 Találkozunk az óra időpontjában a csoportunkban.

Kedves Diákok!

A mai óra első felében átnézzük a földfelszín formálódását a külső erők által, majd összefoglajuk az ebben a fejezetben tanultakat.

Két hét múlva dolgozat következik.

A Föld felszíne állandóan változik. A külső és belső erők eltérő sebességgel és időléptékben, de egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve, vagy éppen gyengítve formálják Földünk felszínét.

A földfelszín formálásában egyrészt részt vesznek az időjárás (és az éghajlat is egyben) elemei, vagyis a napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél. Ezt egészíti ki a folyók, a jég és az élővilág felszínalakító munkája. Ezen erőket együttesen nevezzük külső erőknek. A külső erők munkájához a napsugárzás adja az energiát.

Forrás: https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_7/lecke_03_002

A külső erők felszínalakító munkája általában a felszín anyagának aprózódásával, illetve mállásával kezdődik.

Összefoglalva tehát:

Az aprózódás során a kőzet kisebb-nagyobb darabjaira töredezik. Ennek egyik oka a jelentős hőingás. A felmelegedés hatására ugyanis a kőzetek kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak. A gyakori térfogatváltozás következtében keletkező repedések mentén a kőzet szétesik, törmelék keletkezik.

A másik előidézője a fagy okozta aprózódás. A kőzetrepedésekbe beszivárgott víz jéggé fagy, térfogata megnő, így fokozatosan szétfeszíti a kőzetet.

A vastag belföldi jégtakaró és az általa szállított törmelék erősen legyalulja a felszínt. Ahol a kőzeteket kivájta, a mélyedésekben tavak ezrei jöhetnek létre. A hegységek jégfolyamai, a gleccserek az egykori folyók völgyeit U alakúvá szélesítik.

Azt a tengerszint feletti magasságot, amely felett nyáron sem olvad el a hó, hóhatárnak nevezzük. Ez a vonal az Alpokban 2800-3000 méter körül húzódik. A hóhatár felett összegyűlő hó a saját súlya alatt összepréselődik, és jéggé fagy. A jégtömeg lassú mozgással indul le a lejtős völgyben. Ezt a lassan mozgó jégfolyamot nevezzük gleccsernek.  Gleccservölgy A magashegységek felszínét nagyrészt e mozgó gleccserek csiszoló munkája pusztítja, melyet felerősít a benne szállított kőzettörmelék koptató hatása. Eróziós munkájuk során idővel a gleccser kivájja jellegzetes U alakú völgyét. A hegység alacsonyabb részein a jégfolyam elolvad, s a gleccser által eddig szállított törmelék (az ún. moréna) a hegy lábánál felhalmozódik (morénasánc alakul ki). A magashegységek felszínét természetesen a gleccserek mellett az állandó és időszakos jégtömeg is pusztítja. A jég csiszoló hatása a hideg égövben nemcsak a hegységekben érvényesül, hiszen ott az állandó belföldi jégtakaró folyamatosan fejti ki pusztító, koptató hatását.

A szél felszínalakító munkáját leginkább száraz éghajlaton, kopár felszínen tudja kifejteni. A többi külső erőhöz hasonlóan pusztító és építő munkát egyaránt végez. A szél építő munkájának következtében jönnek létre a homokbuckák, homokdűnék.

A szélnek elsősorban az elaprózódott törmelék elszállításában van nagy szerepe. A homok szemcsenagyságától függően görgetve vagy ugráltatva képes elszállítani a nagyobb szemeket. Az apróbb homokszemeket a szél már felkapja, s lerakva akár buckákat építhet belőlük. Homokbuckákkal azonban nemcsak a sivatag területén találkozhatunk, hanem például Magyarországon is a Kiskunság területén. Hiszen homok és szél itt is előfordul. A mi homokbuckáink azonban már nem, vagy alig mozognak (futóhomok), mert a megtelepült fű megköti a homokot, s megakadályozza a szabad mozgásában. A nagyon finom port akár több száz kilométer messze is elszállíthatja. Így alakult ki a mérsékelt övben a szél fújta finom szemű hordalékból a lösz kőzet.

A folyóvíz rendkívül változatos munkáját elsősorban a domborzat határozza meg . A hegységekben nagyobb sebességének köszönhetően pusztító munkát végez: a törmelékét elszállítja, közben V alakú völgyeket mélyít. A hegység lábához érve a folyóvizek sebessége lecsökken, ezért a nehezebb hordalékukat lerakják.

A víz több fronton is támadást indít a felszín ellen. Egyrészt egy intenzív csapadékhullás magával sodorja a hegység lejtőin felgyülemlett elaprózódott kőzeteket, sőt akár a felső talajréteget is. A csapadék mellett a folyók is támadásba indulnak. A hegységekben eredő nagy esésű hegyi patakok óriási energiával zúdulnak alá. Ezt az energiát hasznosíthatják például áramtermelésre is. Másrészről e folyók a mederben áramló víz, és a benne lévő és szállított kavicsokkal és törmelékkel, folyamatosan mélyítik a medrüket, pusztítják a hegységek felszínét.

A homokos, lapos tengerpartokon a hullámok lelassulnak, apró szemű hordalékukat lerakják. A meredek falú, sziklás, mély vizű partokon a hullámok hatalmas erővel csapódnak a partfalnak, így pusztítják a meredek sziklafalat

A meleg, csapadékos éghajlatú területeken a mállás alakítja leginkább a kőzeteket. Az oldásos folyamatok során a vízzel érintkező kőzeteknek nemcsak a szerkezete, hanem a kémiai összetétele is megváltozik.

A felszínformálás három részfolyamata: lepusztulás, szállítás, felhalmozás.

A bolygófelszínt formáló ember?

Az ember napjainkra jelentősen átalakította bolygónk arculatát. A 7,4 milliárd ember egyre nagyobb területeket vesz birtokba a Földön, és azokat saját céljainak megfelelően alakítja át. Településeket hoz létre, termőterületet alakít ki a mezőgazdaság számára, bányákat nyit az ásványkincsek kitermelése céljából, utakat és vasutakat épít, szabályozza a folyókat, mesterséges csatornákat, tavakat hoz létre.

 A gravitáció hatására meginduló tömegmozgások, vagyis a talajpusztulás, a földcsuszamlás, a sárfolyás és a hólavinák társadalmi hatása abban rejlik, hogy nagy hirtelen, előre ki nem számítható módon indulnak meg, s ezért nehéz ellenük a védekezés. A lezúduló törmelék hatalmas károkat okoznak, a hólavina életveszélybe sodorja a síelők, a túrázók, s a hegy lábánál elterülő települések lakossága életét. A földcsuszamlás ellen védekezhetünk, ha nem hagyjuk csupaszon a hegyoldalt, hanem gondoskodunk a fák telepítéséről. A fák ugyanis gyökereikkel képesek a föld megkötésére, így nem engedik lecsúszni azt. Hólavinákkal kapcsolatban folyamatosan figyelni kell az előrejelzéseket, ahol a hó vastagsága, összetétele és az időjárás alapján valószínűsíteni tudják a lavinaveszélyes területeket. Ha már megtörtént a baj, a betemetettek kiásását rögtön meg kell kezdeni, amit ma már korszerű műszerekkel támogatnak.

Gyakorló feladatok:

feladat 1

feladat 2

Oldja meg a felszínformákkal kapcsolatos feladatot!

a)Melyik felszínformára ismer a meghatározások alapján?Írja a megfelelő felszínforma nevét a meghatározások utáni pontozott vonalra!

1. 200 méternél magasabb magasságban fekvő síkság: .................................................

2. Minden oldalról lejtővel határolt, zárt mélyedés: ......................................................

3.1500 méter tengerszint feletti magasságnál magasabb, lejtőkkel határolt kiemelkedés: ..............................................................................................................

Írjon egy-egy példát a fenti, számokkal jelölt felszínformákra a megadott területekről! (Az egyes sorszámok az a) feladatrész azonos sorszámaihoz kapcsolódónak.)

1.Magyarországi példa: ................................................................................................

2.Afrikai példa: ............................................................................................................. 3.Európai példa: ............................................................................................................ 4.Európai példa: ............................................................................................................

4. A tenger szintjénél alacsonyabban fekvő síkság: ......................................................

Kedves Diákok!

Köszönöm eddigi munkájukat, a feladatok megoldásait. Csak így tovább.

Ezen az órán a hegységképződés fázisait nézzük át, valamint a kőzetek csoportosítását.

Várom Önöket a magyarázattal a Messenger csoportunkban az óra időpontjában.

A hegységképződés szakaszai:

A hegységek szerkezetét a vulkanizmus, a gyűrűdés, vetődés hozza létre.

Forrás: http://varazslatosbolygo.blogspot.com/2013/02/315-hegysegkepzodes.html

(Letöltés dátuma: 2020. április 05.)

Magyarázat:

Hegységek képződésének helye

Vegyük elő az atlaszunkat, és keressünk példákat!

KÉT ÓCEÁNI LEMEZ ÜTKÖZÉSEKOR:

• legegyszerűbb változat
• ekkor a mélytengeri árok egy óceáni medence külső övezetében helyezkedik el
• az óceáni lemezek ütközésekor SZIGETÍVEK jönnek létre
• az alábukó óceáni kőzetlemez szolgáltatja a szigetek vulkáni magját
• A szigetívek vulkáni anyagokból, a mélytengeri árkokat kísérő vulkánok savanyúbb anyagaiból állnak
• üledékek a szigetív szárazföld felőli oldalán lévő óceáni medencében gyakoribbak
• Csendes-óceán nyugati részének szigetei

ÓCEÁNI + SZÁRAZFÖLDI LEMEZ ÜTKÖZÉSEKOR

• Andok 
• a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a kisebb sűrűségű szárazföldi lemez alá bukik 
• mélytengeri árkokhoz kapcsolódó savanyú vulkánosság
• Andok + Pacifikus hegységrendszer : magmás kőzetek
• az alábukás során az üledék is redőkbe gyűrődik, és a szárazföldi lemez pereméhez préselődik.  
• a gyűrt üledékes kőzetek alárendelt szerepet játszanak

KÉT KONTINENTÁLIS LEMEZ ÜTKÖZÉSE

• ez a legbonyolultabb 
• az ütközés a folyamat befejező szakaszakezdetben itt is kisebb óceáni medencék voltak, az alábukás során azonban az óceáni területek felemésztődtek, megsemmisültek 
• a szárazföldi lemezek egyre közelebb kerültek egymáshoz, és a térrövidülés miatt az óceáni medence, a geoszinklináris üledékei meggyűrődtek.  --> ferde + fekvő redők, melyek anyaga ütközéskor kibuggyanva egymásra, illetve a kontinentális lemez idősebb kőzeteire tolódva létrehozta a TAKARÓREDŐKET 
• az ütközéskor a kontinentális lemezperemről mikrolemezek szakadtak, töredeztek le, melyek közbeékelődve megszabták az új hegység vonulatainak elhelyezkedését ALPOK, HIMALÁJA
• felépítésükben a meggyűrt üledékek játszák a főszerepet, a vulkáni kőzetcsoport, az óceánfenék foszlányaként értelmezett ofiolitok árulkodnak arról, hogy e területeken is valaha óceánközépi hátságok húzódtak. 
• a mai szárazföldek területén húzódó lemezhatárok tehát egykori óceánok nyomát őrzik.

A földrengés

A földrengések keletkezése:

A szilárd kőzettestek végleges törése, elmozdulása

                                     ↓

A felhalmozott energia egyszerre felszabadul

                                     ↓

Rugalmas hullámként halad a kőzetekben

                                     ↓

A Föld felszíne hirtelen megrázkódik

A rengésfészek (hipocentrum) a földrengések mélységbeli kipattanásának helye.

A rengésközpont ( epicentrum) a Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli egyenes földfelszíni döféspontja.

A rengésfészekből induló rengéshullámok (általában) az epicentrumban rázzák meg legerősebben a Föld felszínét.

A földrengések térbeli eloszlása:

Forrás: http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=10:a-foeldrengesek-eloszlasa-a-foeldoen&catid=19&Itemid=23

(Letöltés dátuma: 2020. március 23.)

Látható, hogy a Föld leginkább földrengéses zónái a kőzetlemez-határokkal esnek egybe. A földrengések 70 %-a a Csendes-óceán körüli övezetben, 15%-a az Eurázsiai -lemez déli határvonala, 7 %-a az óceánközepi hátságok mentén pattan ki.

Ha a földrengés epicentruma a tenger alatt található, és megfelelően nagy az erőssége, akkor tengerrengés keletkezhet. Az epicentrum feletti víztömeg megmozdulása hatalmas szökőárat, japánul cunamit okozhat.

A földrengéshullámok keltette viszonylagos elmozdulások regisztrálására szeizmográfot használnak.

 Földrengések mérése

A tapasztalati skálák (pl. Mercalli-Cancani-Sieberg-skála) használatánál figyelembe kell venni, hogy a rombolás nagysága a kőzetviszonyoktól, a beépítés jellegétől, a népsűrűségtől is függ.

A földrengések nagyságának pontosabb mércéje, ha a rengések méretét a hipocentrumban felszabadult energia alapján adjuk meg. Ennek jellemzésére vezette be 1935-ben Richter amerikai szeizmológus a magnitudó fogalmát. A róla elnevezett skála 9 fokozatú.

Kedves Diákok!

Ezen az órán a vulkánosságról és a földrengésről fognak tanulni.

Kérem, nézzék meg először az alábbi linken található videókat!

https://www.youtube.com/watch?v=tNNnHVAt3hM

(Letöltés dátuma: 2020. március 19.)

https://www.youtube.com/watch?v=JDDtxtzkLNc

(Letöltés dátuma: 2020. március 19.)

 Előző órákon már tanultunk a lemeztektonikáról. Megtanultuk, hogy a lemeztektonika a lemezek mozgásával kapcsolatos jelenségeket vizsgálja. Tudjuk már azt is, hogy a lemezeket az asztenoszférában zajló anyagáramlások mozgatják, ezeket a Föld belső hője tarja mozgásban.

A vulkanizmus a kőzetlemezek szegélyénél a leggyakoribb.

Ütköző lemezek mentén

-szárazföldi és óceáni kőzetlemezek ütközésénél, pl. Andok vulkánjai

-óceáni és óceáni kőzetlemezek ütközésénél, pl. Fuji, Mt. Pelée

-A kőzetlemezek ütközésekor az alábukó kőzetlemez beolvad az asztenoszférába nagy mennyiségű vízzel, ezáltal megnő a magma nyomása.

Távolodó lemezszegélyek mentén

-óceáni hátságok mentén, pl. Izland vulkánjai

Mi jellemzi a vulkánokat?

Forrás: https://docplayer.hu/6819471-A-kozetlemezek-es-a-vulkani-tevekenyseg-foldrengesek.html

(Letöltés dátuma: 2020. március 23.)

A vulkáni működés után vulkáni utóműködések figyelhetőek meg.

Leglátványosabb formája a gejzír. Ez egy időszakosan felszökő hévforrás. Jelentős az idegenforgalmi vonzereje. (Izland, USA- Yellowstone Nemzeti Park, Új-Zéland)

A vulkáni utóműködés típusai anyagszolgáltatás szerint:

Fumarola: 200-900 Celsius fokos, főleg vízgőzből álló kigőzölgések, melyekhez különféle vegyületek társulhatnak, például NaCl, KCl

Szolfatára: 200-400 Celsius fokos, kénvegyületeket tartalmazó kigőzölgések.

Mofetta: lehet száraz és nedves. A száraz, főleg szén-dioxidgázt kibocsátó mofetták hőmérséklete átlagosan 20-30 Celsius fok. A nedves mofetták szénsavas (savanyú) vizet adnak. A savanyú víz neve Erdélyben borvíz, a Mátrában, a Cserhátban csevice.

http://video.foldrajzmagazin.hu/kozetburok/gejzir-izland/

(Letöltés dátuma: 2020. március 23.)

Kedves Diákok!

Kérem oldják meg ezeket a feladatokat ellenőrzésként és küldjék el nekem a csoportjukban megadott e-mail címemre!

Tanulmányozza a térképvázlatot, és oldja meg a feladatokat! A feladat megoldásának határideje 2020. március 29.

Jó munkát kívánok!

A feladat megoldásához használjon atlaszt!

a)Nevezze meg a számokkal jelölt kőzetlemezeket!

Forrás: https://www.jkgeography.com/plate-tectonics.html (Letöltés dátuma: 2020. március 19.)

1. …………………………………………..
2. ……………………………………………
3. …………………………………………..
4. ………………………………………….
5. …………………………………………..
6. ……………………………………..…..
7. …………………………………………..
8. ……………………………………….…
9. …………………………………………..
10. …………………………………………

1. b) Milyen mozgást végez egymáshoz képest az 7-es és 9-es számmal jelölt lemez? ........................................................................................................................
2. d) Milyen mozgást végez egymáshoz képest az 2-es és 1-es számmal jelölt lemez? ..............................................................................................................
3. c) Milyen nagyszerkezeti forma keletkezik ezen mozgás eredményeképpen? .............................................................................................................