Kedves Diákok!

A mai óra első felében átnézzük a földfelszín formálódását a külső erők által, majd összefoglajuk az ebben a fejezetben tanultakat.

Két hét múlva dolgozat következik.

A Föld felszíne állandóan változik. A külső és belső erők eltérő sebességgel és időléptékben, de egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve, vagy éppen gyengítve formálják Földünk felszínét.

A földfelszín formálásában egyrészt részt vesznek az időjárás (és az éghajlat is egyben) elemei, vagyis a napsugárzás, a hőmérséklet, a csapadék és a szél. Ezt egészíti ki a folyók, a jég és az élővilág felszínalakító munkája. Ezen erőket együttesen nevezzük külső erőknek. A külső erők munkájához a napsugárzás adja az energiát.

Forrás: https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_7/lecke_03_002

A külső erők felszínalakító munkája általában a felszín anyagának aprózódásával, illetve mállásával kezdődik.

Összefoglalva tehát:

Az aprózódás során a kőzet kisebb-nagyobb darabjaira töredezik. Ennek egyik oka a jelentős hőingás. A felmelegedés hatására ugyanis a kőzetek kitágulnak, lehűléskor összehúzódnak. A gyakori térfogatváltozás következtében keletkező repedések mentén a kőzet szétesik, törmelék keletkezik.

A másik előidézője a fagy okozta aprózódás. A kőzetrepedésekbe beszivárgott víz jéggé fagy, térfogata megnő, így fokozatosan szétfeszíti a kőzetet.

A vastag belföldi jégtakaró és az általa szállított törmelék erősen legyalulja a felszínt. Ahol a kőzeteket kivájta, a mélyedésekben tavak ezrei jöhetnek létre. A hegységek jégfolyamai, a gleccserek az egykori folyók völgyeit U alakúvá szélesítik.

Azt a tengerszint feletti magasságot, amely felett nyáron sem olvad el a hó, hóhatárnak nevezzük. Ez a vonal az Alpokban 2800-3000 méter körül húzódik. A hóhatár felett összegyűlő hó a saját súlya alatt összepréselődik, és jéggé fagy. A jégtömeg lassú mozgással indul le a lejtős völgyben. Ezt a lassan mozgó jégfolyamot nevezzük gleccsernek.  Gleccservölgy A magashegységek felszínét nagyrészt e mozgó gleccserek csiszoló munkája pusztítja, melyet felerősít a benne szállított kőzettörmelék koptató hatása. Eróziós munkájuk során idővel a gleccser kivájja jellegzetes U alakú völgyét. A hegység alacsonyabb részein a jégfolyam elolvad, s a gleccser által eddig szállított törmelék (az ún. moréna) a hegy lábánál felhalmozódik (morénasánc alakul ki). A magashegységek felszínét természetesen a gleccserek mellett az állandó és időszakos jégtömeg is pusztítja. A jég csiszoló hatása a hideg égövben nemcsak a hegységekben érvényesül, hiszen ott az állandó belföldi jégtakaró folyamatosan fejti ki pusztító, koptató hatását.

A szél felszínalakító munkáját leginkább száraz éghajlaton, kopár felszínen tudja kifejteni. A többi külső erőhöz hasonlóan pusztító és építő munkát egyaránt végez. A szél építő munkájának következtében jönnek létre a homokbuckák, homokdűnék.

A szélnek elsősorban az elaprózódott törmelék elszállításában van nagy szerepe. A homok szemcsenagyságától függően görgetve vagy ugráltatva képes elszállítani a nagyobb szemeket. Az apróbb homokszemeket a szél már felkapja, s lerakva akár buckákat építhet belőlük. Homokbuckákkal azonban nemcsak a sivatag területén találkozhatunk, hanem például Magyarországon is a Kiskunság területén. Hiszen homok és szél itt is előfordul. A mi homokbuckáink azonban már nem, vagy alig mozognak (futóhomok), mert a megtelepült fű megköti a homokot, s megakadályozza a szabad mozgásában. A nagyon finom port akár több száz kilométer messze is elszállíthatja. Így alakult ki a mérsékelt övben a szél fújta finom szemű hordalékból a lösz kőzet.

A folyóvíz rendkívül változatos munkáját elsősorban a domborzat határozza meg . A hegységekben nagyobb sebességének köszönhetően pusztító munkát végez: a törmelékét elszállítja, közben V alakú völgyeket mélyít. A hegység lábához érve a folyóvizek sebessége lecsökken, ezért a nehezebb hordalékukat lerakják.

A víz több fronton is támadást indít a felszín ellen. Egyrészt egy intenzív csapadékhullás magával sodorja a hegység lejtőin felgyülemlett elaprózódott kőzeteket, sőt akár a felső talajréteget is. A csapadék mellett a folyók is támadásba indulnak. A hegységekben eredő nagy esésű hegyi patakok óriási energiával zúdulnak alá. Ezt az energiát hasznosíthatják például áramtermelésre is. Másrészről e folyók a mederben áramló víz, és a benne lévő és szállított kavicsokkal és törmelékkel, folyamatosan mélyítik a medrüket, pusztítják a hegységek felszínét.

A homokos, lapos tengerpartokon a hullámok lelassulnak, apró szemű hordalékukat lerakják. A meredek falú, sziklás, mély vizű partokon a hullámok hatalmas erővel csapódnak a partfalnak, így pusztítják a meredek sziklafalat

A meleg, csapadékos éghajlatú területeken a mállás alakítja leginkább a kőzeteket. Az oldásos folyamatok során a vízzel érintkező kőzeteknek nemcsak a szerkezete, hanem a kémiai összetétele is megváltozik.

A felszínformálás három részfolyamata: lepusztulás, szállítás, felhalmozás.

A bolygófelszínt formáló ember?

Az ember napjainkra jelentősen átalakította bolygónk arculatát. A 7,4 milliárd ember egyre nagyobb területeket vesz birtokba a Földön, és azokat saját céljainak megfelelően alakítja át. Településeket hoz létre, termőterületet alakít ki a mezőgazdaság számára, bányákat nyit az ásványkincsek kitermelése céljából, utakat és vasutakat épít, szabályozza a folyókat, mesterséges csatornákat, tavakat hoz létre.

 A gravitáció hatására meginduló tömegmozgások, vagyis a talajpusztulás, a földcsuszamlás, a sárfolyás és a hólavinák társadalmi hatása abban rejlik, hogy nagy hirtelen, előre ki nem számítható módon indulnak meg, s ezért nehéz ellenük a védekezés. A lezúduló törmelék hatalmas károkat okoznak, a hólavina életveszélybe sodorja a síelők, a túrázók, s a hegy lábánál elterülő települések lakossága életét. A földcsuszamlás ellen védekezhetünk, ha nem hagyjuk csupaszon a hegyoldalt, hanem gondoskodunk a fák telepítéséről. A fák ugyanis gyökereikkel képesek a föld megkötésére, így nem engedik lecsúszni azt. Hólavinákkal kapcsolatban folyamatosan figyelni kell az előrejelzéseket, ahol a hó vastagsága, összetétele és az időjárás alapján valószínűsíteni tudják a lavinaveszélyes területeket. Ha már megtörtént a baj, a betemetettek kiásását rögtön meg kell kezdeni, amit ma már korszerű műszerekkel támogatnak.

Gyakorló feladatok:

feladat 1

feladat 2

Oldja meg a felszínformákkal kapcsolatos feladatot!

a)Melyik felszínformára ismer a meghatározások alapján?Írja a megfelelő felszínforma nevét a meghatározások utáni pontozott vonalra!

1. 200 méternél magasabb magasságban fekvő síkság: .................................................

2. Minden oldalról lejtővel határolt, zárt mélyedés: ......................................................

3.1500 méter tengerszint feletti magasságnál magasabb, lejtőkkel határolt kiemelkedés: ..............................................................................................................

Írjon egy-egy példát a fenti, számokkal jelölt felszínformákra a megadott területekről! (Az egyes sorszámok az a) feladatrész azonos sorszámaihoz kapcsolódónak.)

1.Magyarországi példa: ................................................................................................

2.Afrikai példa: ............................................................................................................. 3.Európai példa: ............................................................................................................ 4.Európai példa: ............................................................................................................

4. A tenger szintjénél alacsonyabban fekvő síkság: ......................................................